A tibeti buddhista hagyományban Csenrézi (szkt. Avalokitesvara) az együttérzés bodhiszattvája, aki az őseredeti természetünknél fogva mindannyiunkban benne rejlő önzetlen segítőkészséget, odafordulást, és a megkülönböztetés nélküli szeretet képességét testesíti meg, s hívja életre. A hétköznapi tudat számára istenség, akihez évszázadok óta imával fordul minden tibeti ember. Az elmélyült buddhista gyakorló számára azonban Csenrézi, a tudatunk tiszta természetében öröktől bennünk élő képesség mások önzetlen segítésére. Az összes lény között létező kölcsönös összetartozás (kölcsönös függés) mindent átható mély felismeréséből táplálkozik együttérzése ereje. A buddhista hagyomány szerint ezt a tudatállapotot hosszú gyakorlással lehet elérni, s ehhez a gyakorláshoz egy erre jogosult mester beavatása és áldása szükséges.

A tibeti buddhista hagyomány szerint a mindenkori dalai láma, így Őszentsége a XIV. Dalai Láma is az együttérzés bodhiszattvájának, Csenrézinek a megtestesülése.

Őszentsége, a XIV. Dalai Láma budapesti tanítása során Csenrézi meghatalmazást ad, amely a gyakorló buddhisták számára – az áldás mellett – tanítás, útmutatás és beavatás egyben. A hagyományban nem jártas résztvevők számára ez az alkalom áldás az együttérző, békés tudat kifejlesztéséhez.

Őszentsége személyében nem csupán a tibeti buddhizmus vallási vezetőjét, a minden Buddhák együttérzésének megtestesítőjét tiszteljük, hanem egy egyszerű tibeti szerzetest is, Tenzin Gyatso-t, aki korunk egyik legnagyobb spirituális tanítója, s aki életével, gyakorlásával igazolja a buddhista tanítás minden értékét.

A buddhista szemlélet szerint nagy jelentősége van a cselekedeteink mögötti motivációnak. Ennek tisztasága érdekében kérünk minden részt venni szándékozót, hogy a helyes motivációval legyen jelen a rítuson. A laikus érdeklődőknek nem szükséges semmilyen fogadalmat tenni, vagy bármilyen egyéb módon elköteleződni a buddhista tanítások mellett, elegendő pusztán az őszinte megismerés szándékától vezérelt tiszteletteljes hozzáállás.